Wushu alapok

Stílusok

Északi stílus
Déli stílus

Északi stílus

Jelszó: Lendület és elegancia.

Jellemzők: Elegáns,"folyékony" ütemű, lendületesen dinamikus mozgás.

Technikák: Főleg lábtechnikák, sok ugrással és akrobatikával, hajlékonyságot és egyensúlyt igénylő gyakorlatokkal.

Ruházat: Rövid vagy hosszú ujjú, gyakran harsány színű (rózsaszín, nap sárga, türkiz, stb.), ezüsttel díszített szatén anyag.

A név és az eredet: Chang quan (Chinese: 长拳/長拳); szó szerinti jelentése "hosszú ököl"

A hosszú ököl stílus tradicionális képviselői, így a modern wushu forma alapjai a következők: Cha quan (查拳, Cha Yuanyi család stílusa), Hua quan (華拳, virág ököl), Hong quan (洪拳, vörös ököl), Shaolin quan (少林拳), Pao quan (ágyúgolyó ököl), Chuo jiao quan, Fan zi quan (őrült ököl), stb.

Ez a fajta besorolás a Ming dinasztia idején alakult ki (1368-1644) amikor is egy hadvezér (Qi Jiguang) és egy harcművész mester (Cheng Chongdou) rámutatott a hosszú és a rövid hatótávolságú technikák különbségére. Hosszú hatótávolságú technikaként jelölték meg a 10. században kialakult 32 lépéses formagyakorlatot. Ez a forma a Song dinasztiabeli (960–1279) Zhao Kuangyin nevű császár által kialakított stílus, melynek neve „Taizu chang quan” (Taizu a császár neve volt).

Egy másik klasszikus legenda szerint a taiji quant művelő Yang famíliától származik. Ugyanis egyes írások szerint (melyek a 19. század második felében íródtak) az ő stílusuk, a „chang quan” néven volt ismert.

Jellemzői:
Ez az északi tartományok stílusára jellemző, külső erős formagyakorlat. Északi mivoltából adódóan elsősorban lábtechnikákat tartalmaz (söprések, rúgások, magas ugrórúgások és akrobatika). Nagy kiterjedésű, nyújtott technikák.
Kombinálja kemény és lágy mozdulatokat: Elegáns, légies, de mégis villámgyors, dinamikus. Tiszta és ritmikus. A chang quan nagy hajlékonyságot és jó atlétikus képességeket igényel.

Versenyeken:
Az olimpiai versenykategóriákban ezt a gyakorlat sort nőknek és férfiaknak egyaránt szánták. Idő limit: 1 perc 20 másodpercnél rövidebb nem lehet. Ruházat: Rövid vagy hosszú ujjú, gyakran harsány színű (rózsaszín, nap sárga, türkiz, stb.), ezüsttel díszített szatén anyag.

Chang quan kategóriák:
Gyerek kategóriák: gyerek forma (shao nian quan), gyerek bot; Pusztakezes: Chang quan (a pusztakezes forma neve egyezik a stílus nevével!); Rövid fegyver: Két élű egyenes kard (jian), szablya (dao); Hosszú fegyver: bot (gun), lándzsa (qiang)

Wushu alapállások


MA BU (ejtsd: MÁ PU) Jelentése: Ló/lovagló állás, mert az ember ebben a pózban ül a lovon is. 50-50 % testsúly van mindkét lábon. 3 lábfej széles állás vagy máshogy mérve 2 váll széles. A talpak egy vonalon vannak. Mindkét talp teljesen a talajon. Lábfejek párhuzamosak, előre néznek (max. 30°-on belül kell lenniük). Comb vízszintes. Sípcsont merőleges a talajra. A térdedtől pont nem látod a lábujjaidat (a térd, sarok és sípcsont ugyanazon, a földre merőleges vonalon vannak). A vállak és a fej előre néz (vagy az ütés irányába, oldalra). Olyan mintha egy széken ülnél. A feneket nem tolod ki, nem szorítod magad alá, csak behúzod.
GONG BU (ejtsd: KUNG PU) Jelentése: Íj állás (déli rendszerben: támadó állás), mert a hátsó láb és a gerinc vonala egy kifeszített íjhoz hasonlatos. Az első lábon (hajlított) 70% a hátsón 30% testsúly van. A talpak szinte egy vonalon vannak. Mindkét talp teljesen a talajon. Lábfejek el vannak fordulva: az első 15-30°-ra, a hátsó 30-45°-ra. Első láb: Térd: 90°-ot zár a combbal ami vízszintes. Hátsó láb: A térd ki van nyújtva és feszes. A csípő, a vállak és a fej előre néz (a hajlított láb irányába).
PU BU (ejtsd: PHU PU) Jelentése: Lapuló állás, mert szinte az egész test a földre lapul. Az első lábon (nyújtott) 20% a hátsón 80% testsúly van. A talpak egy vonalon vannak. Mindkét talp teljesen a talajon. Az első lábfej teljesen be van fordítva (0°), a hátsó 40°-ban kifelé néz. A két comb 130°-ot zár. A hátsó térd be van hajlítva és a lábfej irányába áll (40°-ban kifelé néz), nem dől befelé. Az első térd nyújtva van. Gerinc egyenes, nem dőlsz, nem görnyedsz előre. A fej előre néz (a nyújtott láb irányába). A vállak párhuzamosak a nyújtott lábbal.
XU BU (ejtsd: HSZÜ PU) Jelentése: Üres állás, mert az első lábon nincs testsúly. Vagy hamis állás, mert megtévesztjük az ellenfelet (azt hiheti kisöpörheti az első lábat, de mivel nincs rajta testsúly nem eshetünk el) A hátsó lábon van csak testsúly!!! A hátsó lábfej sarka és az első lábfej ujjai egy vonalon vannak. 2.5 lábfej széles állás (a tartó láb sarka és az első láb ujjhegyei között ennyi a távolság). Hátsó talp teljesen a talajon és 30-45°-ban néz kifelé. Az első lábfej spiccel, csak a lábujjhegy ér le! Mindkét térd hajlított. Combok vízszintesek. és a térdek összeérnek (védi az ágyékot). Gerinc egyenes, nem dőlsz, nem görnyedsz előre. A csípő, a vállak és a fej előre néz. A csípőt, feneket nem tolod ki, de nem is szorítod magad alá Déli kungfuban és taijiban: magasabb fajtáját is használják (neve: macska állás) és nyitottak a combok.
XIE BU (ejtsd: HSZIE PU) Jelentése: Pihenő állás, mert a hátsó láb sarkán ülünk. A hátsó lábon (amin ülsz) 80% az elsőn 20% testsúly van. A hátsó talppárnák egy vonalon vannak az első lábfej sarkával. 2.5 lábfej széles állás. Az első talp teljesen a talajon és kifelé néz. A hátsó talp talppárnán van és a sarkán ülsz. A két lábfej iránya között akár 180° eltérés is lehet. A hátsó láb térde nem ér a földre. Az alsó láb be van „akasztva” a felső alá. A gerinc egyenes. A vállak előre néznek (a csípővel egy irányban). A tekintet az ellenféltől függően oldalra vagy előre néz.
YI BU (ejtsd: JI PU): Jelentése: Alap állás (szó szerint: első állás), mivel ebből indul minden gyakorlat. Olyan mint a vigyázzállás. 50-50% mind két lábon, testsúly a talpak közepén. Karok, tenyerek a combon.
DU LI BU (ejtsd: TU LI PU): Jelentése: Egy lábon állás. (Máshol: Felemelt térdű állás – Ti xi pin heng) A tartó láb talpának közepén van a teljes testsúly. A tartó láb lábfeje előre néz. Lábujjaidat begörbítve „kapaszkodsz”. Tartó láb: Térde egyenes. Felhúzott láb: csípő magasság fölött, de minél magasabb annál jobb. A vállak előre néznek (a csípővel egy irányban). A tekintet oldalra a felhúzott láb irányába, vagy oldalra néz.

Wushu kéztartások


QUAN Jelentése: ököl. A kézfej: Elõször az ujjakat szorosan behajtjuk a tenyérbe (taijinál lazábban, de zárt ott is!), majd a hüvelyujjat ráhajtjuk a középsõ- és a mutatóujj második ujjpercére. Egyik ujj se álljon ki jobban mint a többi! Nem szabad teret hagyni az ökölben. A csukló: A csukló mindig egyenes (a csukló és az ököl háta egy egyenletes felületet kell, hogy alkosson).
ZHANG Jelentése: Tenyér A csukló: A csukló zárhat derékszöget a tenyérrel (ilyenkor a tenyeret szívét használjuk). És lehet egy síkban a csuklóval (tenyér élét használjuk). A wushuban a csukló izület feszített maximálisan, a taijiban viszont csak annyira, hogy ne okozzon feszültséget (tehát laza). Wushus tenyér tartás: más néven levél kéztartás. A kézfej: A négy „hosszú” ujjat teljesen összezárjuk, majd a hüvelykujjat is odaszorítjuk, az utolsó ujjpercét pedig behajlítjuk. Az ujjak alatti csontokat kinyomjuk (íves kell legyen a tenyér, mintha homorítana).
GOU Jelentése: Daru. Más néven horog vagy kampó kéztartás. A kézfej: Az öt ujj hegyét összeszorítjuk. Egy gömböt zárnak közre (nem nyújtjuk ki az ujjakat teljesen). A csukló: A csukló (a kéz háthoz képest) derékszögben van (taijiban lazán lógatva, wushuban maximálisan lefeszítve). A daru csõre vagy lefelé vagy felfelé áll.

Wushu ütések

A CSÍPŐNÉL LÉVŐ KÉZ:
Az a kéz, amelyikkel éppen nem ütünk a csípő szemnél van (a derekadnál, a csípőcsont csúcsa). Az ököl kerete (kisujj felöli rész) a derékhoz ér. A könyök hátra feszül.
Ha mindkét kéz a csípőnél van akkor a könyökök szinte összeérnek.

TESTTARTÁS:
Az ütő kéz a test elé középre üt vállmagasságban. A vállakat leengedjük. Könyököt nem emeljük fel. Egyenes vonalon ütünk (ettől egyenes ütés), de ütés közben forgatjuk a kezet. Az erő végpontja az ököl/tenyér.
Gerinc egyenes.

HA EGYESÉVEL ÜTÜNK
Az ütő kezet teljesen kinyújtjuk, és kint is hagyjuk a következő számolásig. Az ütés közben és utána a kéz és a test megfeszül.
Az ütés közben a térdek, a csípő és a vállak az ütés „után” fordulnak úgy, hogy a felsőtest oldalra néz. A két váll, a könyök és a kézfej egy egyenest alkot. Mintha egy messzi célpontot akarnál megütni.

HA TÖBB ÜTÉS VAN EGYMÁS UTÁN
Az utolsó ütésbe állunk csak úgy bele, mint amikor egyesével ütünk.
Az ütő kezet majdnem teljesen kinyújtjuk, majd rögtön visszarántjuk a csípőhöz (miközben már ütünk is a másik kézzel). Az ütő felület találata előtt és után a kéz és a felsőtest laza, míg az ütés pillanatában megfeszülnek.
Az ütés közben a csípő-váll, térd-könyök ellentétesen mozdulva dinamikusan megrándulnak. A felsőtest előre néz (merőleges rá az ütő kar). Magunk elé váll magasságban, a szegycsont vonalába ütünk (középre).


EGYENES ÜTÉS ÖKÖLLEL - CHONG QUAN KÉZTARTÁS: A kézfej ökölben van, úgy hogy az ököl vízszintesen van, és az arca néz előre. A csukló egyenes. ÜTÉSVÁLTÁS: Az elöl lévő öklöt, forgatva visszahúzzuk a test mellé, ezzel egy időben a csípőnél lévő ököllel kiütünk előre (ez az ököl is forog).
TOLÓ TENYÉR - TUI ZHANG KÉZTARTÁS: < A kézfej derékszöget zár a csuklóval. Az ujjak fölfelé néznek, a tenyér szívével ütünk. A tenyér csúcsa az orr vonalában van. ÜTÉSVÁLTÁS: Az elöl lévő tenyeret, felfelé fordítjuk, ökölbe zárjuk és berántjuk a csípő mellé. Ezzel egy időben a csípőnél lévő öklöt kinyitjuk, és tenyértővel kiütünk előre (közben forog a kar)